Danubius Nyelvi Intézet

Az oldal letöltése folyamatban...
kis türelmet kérünk!

Az ORIGÓ szóbeli nyelvvizsga

[ témái ]  és az  [ értékelési szempontok ] :
   

ALAPFOK

  • TALÁLKOZÁS (bemutatkozás, üdvözlés, búcsú)
  • CSALÁD (a vizsgázó személyi adatai és családja)
  • LAKÓHELY (a vizsgázó lakcíme, lakásának és környékének rövid bemutatása)
  • MUNKA (a vizsgázó foglalkozása, munkája és munkaköre)
  • TANULÁS (nyelvtanulás, az iskola, tantárgyak, tanárok bemutatása)
  • UTAZÁS VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN (villamoson, autóbuszon, metrón; jegyváltás, jegykezelés, járművek indulása, érkezése, útvonala)
  • UTAZÁS TAXIVAL (taxi-rendelés, cím közlése, fizetés)
  • UTAZÁS AUTÓN (parkolás, benzinvásárlás, autójavítás)
  • UTAZÁS VONATTAL, REPÜLŐGÉPEN, TÁVOLSÁGI BUSSZAL (állomás, pályaudvar, jegyváltás, indulás, útvonal, érkezés, jegykezelés)
  • KÜLFÖLDI UTAZÁS (utazási iroda, útlevél- és vámvizsgálat, pénzváltás)
  • POSTA (levél- és táviratfeladás)
  • TELEFON (felvilágosítás a telefon használatáról, telefonálás)
  • SZÁLLODA (fizetővendég-szolgálat, kemping szállásrendelés, megérkezés, adatlap kitöltése, szolgáltatások igénybevétele, távozás)
  • ÉTTEREM (helyfoglalás, rendelés, fontosabb ételek, italok, fizetés)
  • VENDÉGSÉG (vendégek fogadása, bemutatás, kínálás, vendégségben udvarias viselkedés)
  • BEVÁSÁRLÁS (vásárlás áruházban, üzletekben, a legfontosabb élelmiszerek, öltözködési és háztartási cikkek nevei)
  • MOZIBAN, SZÍNHÁZBAN (műsor, jegyrendelés, jegyváltás)
  • ORVOSNÁL (közérzet, gyakoribb betegségek)
  • SPORT (milyen sportág érdekli, milyen sportot űz)
  • IDŐ, IDŐJÁRÁS (napi időjárás, évszakok)

   

KÖZÉPFOK

1. ÉN ÉS A CSALÁDOM

Bemutatkozás, személyes információk, a család, barátok, rokonok bemutatása. Saját maga és családtagjai foglalkozása. Ezzel kapcsolatos tervek, elképzelések. Harmadik személy külső megjelenésének, belső tulajdonságainak, szokásainak leírása. Családi ünnepek, családi tradíciók.

2. AZ OTTHON ÉS A SZŰKEBB KÖRNYEZET

A ház vagy lakás leírása. A környék és a környezet leírása. A város v. település, ill. kerület bemutatása, ahol lakik. Otthonteremtés, lakáshelyzet; az ideális lakóhely. A lakásfenntartás kérdései (költségek). Diákszálló, albérlet: házirend, lehetőségek és tiltások. Generációk együttélése. Munkák a házban és a ház körül.

3. A MUNKA VILÁGA, NAPI TEVÉKENYSÉG

Szokásos napi tevékenység otthon és a munkahelyen. Munkahely, munkakör, további tervek. Pályaválasztás. Népszerű foglalkozások, kereseti lehetőségek. Munkahelyi körülmények: előmenetel, munkával kapcsolatos problémák. Munkahelyszerzés, munkanélküliség, szociális problémák.

4. A TANULÁS VILÁGA

A tanulással kapcsolatos napi tevékenység. Iskolájával, a tantárgyakkal, tanárokkal kapcsolatos információk. Iskolai hagyományok, iskolai élmények. Szervezett és önálló tanulás, egész életen át tartó tanulás. Iskolatípusok, vizsgák, értékelés, osztályzás.

5. KAPCSOLATOK MÁS EMBEREKKEL: MAGÁNÉLET ÉS KÖZÉLET

Barátok, ismerősök, iskola- és munkatársak. Öltözködés, divat. Összejövetelek, egyesületi és klubélet, levelezés. Társasági élet. Civil szervezetek. Közbiztonság.

6. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS, KULTÚRA

Aa szabadidő eltöltése, szórakozási lehetőségek. Egyéni érdeklődés, hobbik. Színház, mozi, opera, koncert. Tévé (műsorfajták), újság, rádió. Olvasás: könyvtár, olvasmányok, kedvenc könyve.

7. EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, SPORT

Testi és lelki egészség, egészséges életmód. Testápolás. Betegség megelőzése, a betegség kezelése, betegápolás. Orvosnál. Gyógyszerek, gyógymódok. Orvosi szolgáltatások, biztosítás. Dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás. Sport: sportolási lehetőségek, sportágak. Tömegsport és versenysport.

8. VÁSÁRLÁS ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Vásárlás, különösen élelmiszer, ruha és háztartási cikkek vásárlása. Vásárlási lehetőségek és tapasztalatok. Árak, a fizetés módjai. Különböző üzlettípusok. Vásárlási szokások, ajándékozás. Hirdetések, reklám. Szolgáltatások: posta, telefon, bank, Internet, rendőrség, diplomáciai képviselet, autójavítás, fodrász, tisztító, stb. A szolgáltatások leírása, ezzel kapcsolatos tapasztalatok.

9. UTAZÁS

Utazási formák: üzleti út és turistaút, egyéni és szervezett utazás. Utazás autóval, vonattal, hajóval és repülővel, ezek használata üzleti út és nyaralás során. Szálláslehetőségek, kemping. Utazási irodai szolgáltatások. Utazási élmények. A külföldi tartózkodással kapcsolatos tudnivalók.

10. ÉTKEZÉS

Étkezési szokások. Étterem és más vendéglátó helyek. Egészséges étkezés. Egy-két étel elkészítése. Otthoni vendéglátás, meghívás. A magyar konyha jellegzetességei.

11. KÖZLEKEDÉS

Helyi és távolsági közlekedés leírása (megközelítési lehetőségek). Közlekedési eszközök (tömegközlekedés, autó, kerékpár, egyéb). Autótartás. Jogosítvány. Esélyegyenlőség a közlekedésben (idősek, kisgyerekkel közlekedők, gyerekek, mozgássérültek). Közlekedési szabályok, közlekedési morál (autóvezetők és gyalogosok, járműveken utazók, motorosok, kerékpárosok). Közlekedési gondok, közlekedésfejlesztés. Közlekedésbiztonság.

12. KOMMUNIKÁCIÓ

Az idegen nyelvek szerepe és fontossága. Nyelvtanulási módszerek és lehetőségek. A számítógép szerepe a mindennapokban. Internet. A számítógép előnyei és hátrányai. Tömegtájékoztatás és véleményformálás (tévé, rádió, sajtó). A kapcsolattartás egyéb eszközei (telefon, fax, mobil).

13. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK, A TERMÉSZET VILÁGA

Természeti környezetünk (növények, állatok). Éghajlat. A környezetünket fenyegető veszélyek. Mindennapi környezetvédelem (a környezet tisztasága, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, újrahasznosítás). Időjárás: az évszakokra jellemző időjárás, aktuális időjárás.

14. MAGYARORSZÁG

Magyarország természeti értékei. Tájak, egy-egy város leírása, turisztikai nevezetességek. Alapvető földrajzi és történelmi ismeretek. A főváros és/vagy szülővárosa legfontosabb nevezetességei. Hagyományos és nemzeti ünnepek. Szokások. Nemzetiségek Magyarországon, magyar nemzetiségek más országokban. Kulturális értékeink. Magyarország politikai berendezkedése (államforma, többpártrendszer, parlament, önkormányzatok).

15. A CÉLNYELV ORSZÁGA(I) ÉS AZ EU

A célnyelvi ország(ok) főbb jellemzői (fekvés, nagyság, főváros, pénznem, államforma, parlament). A legismertebb földrajzi értékek (éghajlat, tájak, városok) és turisztikai nevezetességek. Néhány történelmi esemény. Ismertebb ünnepek, szokások. A mindennapok kultúrája (étkezés, közlekedés, a társas érintkezés formái). Kulturális értékek.

 

FELSŐFOK

A felsőfokú vizsga témakörei részben megegyeznek a középfokúéval -természetesen itt magasabb szintű nyelvi megoldásokat várunk el -, és részben az alábbi témákkal egészülnek ki. Ezúttal példaképpen néhány kérdésen is bemutatjuk a téma egyik lehetséges felvetését.
 

  • 1. EGYÉN ÉS CSALÁD

1.1. Család és társadalom: A család és a házasság intézményének problémái; a gyermekszaporulat, a családi pótlék, az állami gondozás. Korai vagy késői házasság, a házasságra való felkészülés. A válás és a válás következményei. Válságban van-e a házasság / család? Miért (nem)? Hogyan függ össze az életszínvonal és a gyermekek száma? Érdemes-e sok gyermeket vállalni? Miért kerül sok gyerek állami gondozásba? Sikeresek-e a házassági hirdetések és a társkereső intézmények? Mi ennek az oka? Mennyire lehet valaki független a házasságon belül? Miért sok a válás? Milyen következményei vannak a válásnak? Miért veszekszik a legtöbb házaspár? Milyen lenne az ideális férj/feleség?

1.2. Generációs különbségek. Az idősek problémái. Generációk együttélése: segítség vagy konfliktusforrás? A fiatalok lehetőségei az önálló életre. Adjanak-e tanácsot a szülők a fiatalok gondjaiban? Támogassák-e a szülők felnőtt gyermekeiket? Miért magányos sok idős ember? Mi a véleménye a nyugdíjrendszerről? Megfelelően gondoskodik-e az állam, illetve a társadalom az idősekről? Miért (nem) menne idősek otthonába élete utolsó szakaszában?

1.3. Iskolai és iskolán kívüli nevelés. Nevelési elvek. Szigorúan vagy engedékenyen neveljünk-e? A család vagy az iskola hatása erősebb a nevelésben? Milyen iskolán kívüli nevelő hatások érik a fiatalokat? Milyen szerepet játszanak ma az ifjúsági szervezetek? Hogyan és miért lesz valakiből fiatalkorú bűnöző?
 

  • 2. LAKÓHELY, A SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZET

2.1. Lakástípusok: családi ház, öröklakás, bérlakás. Különbségeik, előnyeik és hátrányaik. Lakáshiány, lakásépítés, ingatlanárak. Van-e lakáshiány és mik az okai? Mennyiben kielégítő megoldás az albérlet? Milyen változások vannak/lesznek a lakásépítés területén?

2.2. Korszerű lakás, ideális otthon. Külföldi és hazai lakásigények. A lakótelepeken jelentkező problémák (elmagányosodás, slum-ök kialakulása). Milyen méretű lakás szükséges a normális életvitelhez? Hol épüljenek az új lakások? Le kell-e bontani a régi városrészeket?

2.3. A szűkebb környezet problémái. Lakóhelye kommunális ellátottsága. Az önkormányzat tevékenysége a településért. Környezetszennyezés és mindennapi környezetvédelem a településen, ahol lakik (szemét és mérgező anyagok elhelyezése; a levegő, vizek, talaj szennyezettsége, ill. védelme). Miképpen kezeli az önkormányzat a település gondjait? Milyen fejlesztések vannak folyamatban (úthálózat, közellátás, egészségügyi és időskori ellátás, kulturális intézmények, stb.)? A környezetszennyezés milyen példáival találkozik lakóhelyén? Milyen intézkedéseket tervez az önkormányzat ezek megszüntetésére? Milyen civil kezdeményezéseket ismer, ill. látna szükségesnek a környezet kímélése érdekében?

2.4. A tágabb környezet problémái: világméretű környezeti gondok (túlnépesedés, éhínség a harmadik világban, a természeti környezetet fenyegető tendenciák: éghajlatváltozás, ózonlyuk, egyéb). Megfelelőnek tartja-e, ahogy a nemzetközi szervezetek a fent felsorolt problémákat kezelik? Kinek kellene aktívabban fellépni? Miképp lehetne a fent említett, az emberi életet fenyegető folyamatokat feltartóztatni?
 

  • 3. A MUNKA ÉS A TANULÁS VILÁGA

3.1. Pályaválasztás, felkészülés a továbbtanulásra; esélyegyenlőség; pályamódosítás. Mely tudományterületek iránt érdeklődnek leginkább a továbbtanulók, és melyek iránt nem? Mi ennek az oka? Mik a sikeres felvételi feltételei? Milyen célt szolgálnak a "fizetős" egyetemek és főiskolák? Miért módosítja manapság sok fiatal a pályáját? Milyen lehetőségek vannak külföldi tanulmányutakra és ösztöndíjakra? Ismer-e az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseket? Van-e valójában esélyegyenlőség?

3.2. Érvényesülés, szakmai karrier. Az egyes szakmák társadalmi presztízse. A szellemi és fizikai munka megbecsülése. Továbbképzés és átképzés. Munkanélküliség. Női munkaerő, nők a vezetésben. Igazságosnak tartja-e az egyes szakmák erkölcsi és anyagi elismertségét? Mely szakterületek vannak különösen hátrányos helyzetben, és milyen következményekkel jár ez? Miért vállalnak sokan a 8 órai munkán túl is alkalmi megbízásokat? Ki csinál ma karriert Magyarországon? Milyen hatással van a munkanélküliség a vállalati munkára és a munkafegyelemre? Milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a munkanélküliek számát? Mi várható ezen a téren az esetleges EU-csatlakozástól? Megfelelően gondoskodik-e a társadalom a hajléktalanokról?

3.3. Kisvállalkozások és multik Magyarországon. Adózás, árak és bérek. Szürke- és feketegazdaság. Milyen előnyei és hátrányai vannak a multik jelenlétének a magyar gazdaságban? Helyes-e, hogy a külföldi beruházásokat az állam különféle kedvezményekkel támogatja? Miért (nem) igazságos az adórendszer? Kik érdemelnének nagyobb adókedvezményt? Hogyan lehetne megadóztatni a láthatatlan jövedelmeket?
 

  • 4. ÉTKEZÉS

4.1. Egészséges és egészségtelen táplálkozás; a helytelen táplálkozás következményei; rossz fogak, túltápláltság és fogyókúra; árak és egészséges étrend. A magyar konyha, összehasonlítva más országok konyhájával; viselkedés étkezés közben, az étkezéssel és ivással kapcsolatos szokások Magyarországon és külföldön. Italfogyasztás, alkoholizmus, az alkoholizmus okai és következményei. Miért nehéz a táplálkozási szokásokon változtatni? Miért sikertelen gyakran a fogyókúra? Helyeselné-e a teljes alkoholtilalmat? Miért divatosak a szakácskönyvek? Mi a véleménye a vegetarianizmusról?

4.2. Éttermek, vendéglők, önkiszolgálás itthon és külföldön. Milyen vendéglátó-ipari létesítményeket ajánlana külföldi barátainak? Milyen étkezési lehetőségek vannak az utcán? Miért (nem) kedveli ezeket?
 

  • 5. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM

5.1. Piac, áruellátás, választék, minőség. Bevásárlóközpontok és hagyományos kereskedelem. Piacok. Hirdetések, reklámok. Feketekereskedelem. Mennyiben (nem) jelentenek a hipermarketek és bevásárlóközpontok magasabb színvonalú kereskedelmet? Kedvezően hat-e a piac az árak és a kínálat alakulására? Miért zár be sok kis üzlet, és milyen következményekkel jár ez? Érdemes-e külföldön vásárolni?

5.2. Pénzforgalom, bank, biztosító; hitelek, befektetések, valutavásárlás. Miért nem érdemes az aluljáróban pénzt váltani? Milyen bankkölcsönökről tud (házépítés, áruvásárlás stb.) és milyen feltételekkel?

5.3. Divatigények és kereskedelem. Divatirányzatok, divat és árak, divat az öltözködésben és más területen. Miért (nem) jó a divatot követni? Milyen tényezők befolyásolják a divatot? Mi a véleménye a jelenlegi divatról?
 

  • 6. EGÉSZSÉGÜGY, SPORT, IDŐJÁRÁS

6.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód feltételei és magyarországi lehetőségei. Betegség, orvosnál. Milyen a jó orvos? Milyen a jó orvos-beteg kapcsolat? Mennyiben befolyásolja a szociális helyzet az egyén egészségét, életmódját? Meg kell-e mondani a betegnek az igazat?

6.2. Társadalombiztosítás, egészségügy. Népességcsökkenés, családi pótlék, nyugdíjrendszer. Milyen alapvető problémákkal szembesül a beteg a magyar egészségügyben? Miért kevés a gyerek és sok a nyugdíjas? Lehet-e a népességnövekedést befolyásolni?

6.3. Orvostudomány, civilizációs betegségek és elterjedésük, veszélyességük, szervátültetés. Természetgyógyászat. Gyógyszerfogyasztás, gyógyszerárak. Hogyan lehet kiszűrni a természetgyógyászatban a sarlatánokat? Milyen új betegségek jelentek meg? Melyeket lehet összefüggésbe hozni a környezeti ártalmakkal? Milyen orvosi és erkölcsi problémákat vetnek fel a szervátültetések?

6.4. A dohányzás, ital, kábítószerek terjedése. A fertőző betegségek problémái, okai, gyógyításuk, megelőzések. Mi veszélyesebb társadalmilag: az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás? Mit tehet a szülő, az iskola és a társadalom a fiatalkorúak drogfogyasztása ellen? Mire költsön többet az állam: a megelőzésre vagy a rehabilitációra?

6.5. A sport szerepe az egészség megőrzésében és nevelésben. A sport, a sportolók helyzete Magyarországon és a célország(ok)ban. A sport az egyén életében, sportolási lehetőségek. Miért szorítja ki az amatőr sportot a profizmus? Milyen sportágak népszerűek nálunk? Milyen új sportágakat ismer és hogy tetszenek ezek?
 

  • 7. KÖZLEKEDÉS

7.1. Közlekedési morál, szabálytalanságok, udvariasság és türelmetlenség. Különbségek a hazai és a külföldi (pl. célországi) viszonyok között. Melyik KRESZ-szabályokat sértik meg leggyakrabban a magyar autósok? Megfelelőnek tartja-e a bírságolások mértékét? Milyen változtatásokat javasolna egy hatékonyabb közlekedésszabályozás érdekében?

7.2. Baleset, balesetek megelőzése, a balesetek okai, ittas vezetés. Jogosítvány, a jogosítvány megszerzése. Autógondok: az autó tárolása, kiválasztása, parkolás. Autótípusok. Autólopások. Az autó karbantartása. Meghibásodás, szervizek. Mit tegyünk, ha közlekedési balesetet látunk? Miért veszélyesek a régi autók? Milyen sebességgel célszerű közlekedni az autópályán? Melyek a legmegbízhatóbb autótípusok?

7.3. A közlekedés fejlődése és fejlesztése. Budapest, ill. lakóhelye közlekedési gondjai. Tömegközlekedés a nagyvárosokban. Metróépítés, hidak és autópályák tervei. Milyen hatással lehet egy autópálya megépítése az adott régió fejlődésére? Melyik autópálya megépítését tartja a legégetőbbnek? Hogyan reagálnak az autósok arra, ha drága a matrica? Hogy válnak be az egyes járművek a tömegközlekedésben?

7.4. Közlekedés és környezetvédelem: Úthálózat vagy vasúthálózat, kamionok vagy vasút. A magyar vasutak helyzete. Közlekedés a célország(ok)ban és az EU-ban. Az áruszállítás alkalmas eszközei. A vám és a határátlépés problémái. A környezet kímélése és az energiatakarékosság szempontjai a közlekedés fejlesztésében: EU-tervek. Melyek az autóhasználat leküzdhetetlen korlátai? Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok?
 

  • 8. SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ

8.1. Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési, szórakozási formák. Tévé és mozi, tévé és olvasás, tévé és egészségtelen életmód, tévé és meccs, tévé és videó, tévé és rádió. Az egyes csatornák műsorválasztéka, vételi lehetőségek. Számítógépes játékok, Internet, színházi élet Magyarországon és a célország(ok)ban. Miért nincsen közönsége a magyar filmeknek? Mi a különbség egy színházi előadás és annak televíziós közvetítése között? Mi a véleménye a "modern" színházi rendezésről? Milyen hatással van a piacosítás a kulturális életre? Milyen példákat és ellenpéldákat ismer arra, hogy a kultúra is áru? Mi a véleménye a tévéreklámokról?

8.2. Közművelődési lehetőségek, kulturális élet városon és falun. A művelődési házak, faluházak feladatai és gondjai. Múzeumok és közművelődés. Zene: cigányzene, népzene, klasszikus- és popzene, zeneoktatás. Felnőttoktatás, korszerű műveltség. Képzőművészet, művészeti nevelés. A sajtó szerepe. Miért nem tudják a művelődési házak betölteni a funkciójukat? Mi tartozik bele az "általános műveltség" fogalmába? Hogyan lehetne elérni, hogy az értéktelen művészet helyett az értékeset pártolja a közönség? Milyen nálunk a mozik látogatottsága? Mit gondolnak a külföldiek a cigányzenéről?

8.3. Kapcsolattartás korunkban: telefon, mobiltelefon. Levelezés és e-mail. A társas összejövetelek az egyes korosztályokban: civil szervezetek, sportegyesületek, ifjúsági szervezetek, klubok. Mire alkalmas és mire nem a mobiltelefon? Teljesen ki fogja-e szorítani a levelezést a drótposta (e-mail)? Megfelelően helyettesíti-e a tévé és a világháló a társas összejöveteleket? Milyen civil szervezetet ismer, amelynek szívesen tagja lenne?
 

  • 9. UTAZÁS KÜLFÖLDRE ÉS A CÉLNYELV ORSZÁGÁBA

9.1. A külföldi utakon szerzett tapasztalatok és élmények. Melyik külföldi útján volt olyan élménye, tapasztalata, amiből fontos tanulságot vont le a maga számára? Melyik város, ill. milyen látnivaló emléke bizonyult a legmaradandóbbnak és miért? Mit tudnak a külföldiek az utazási tapasztalatai szerint rólunk és országunkról?

9.2. Ismerkedés a célnyelv országával, annak kultúrájával. A hazaitól eltérő hagyományok és szokások. Az ismert tájak, városok, országrészek jellegzetességei. Tapasztalatok az emberi kapcsolatokról, a légkörről, a mienktől eltérő politikai berendezkedésről, társadalmi csoportokról, gazdasági helyzetről, munkaerkölcsről, stb. Megismerte-e a célországban elterjedt valamelyik nyelvjárást és milyen hatása volt annak az első mondatoknál? Milyen tapasztalatokat szerzett a célnyelv országa(i)ban az iskolákról? Kedvesebbek vagy hűvösebbek ott az emberek az idegenekhez? Könnyű velük a barátkozás?
Megjegyzés: Természetesen nem mindenki volt már külföldön és járt a célnyelv országa(i)ban. A tankönyvekből, nyelvkönyvekből, filmekből, a televízióból azonban minden vizsgázó szert tehetett a megfelelő ismeretekre a célnyelvi kultúra ilyen kérdéseiről.
 

  • 10. MAGYARORSZÁG

10.1. Magyarország társadalmi berendezkedése: választási rendszer, párt(ok), hatalmi ágak. Gazdasági kapcsolataink, exportképesség. Kapcsolataink és szerepünk Kelet-Közép-Európában. EU-felvételünk kérdései. Gazdaságunk fejlődése. Földrajzi helyzet és gazdaság: pl. az árvizek okai. Melyek a legfontosabb, leghatékonyabban termelő gazdasági ágazatok? Miért jelenthetnek problémát a magyar mezőgazdasági termékek az EU-ban? Milyen aggodalomra adhatnak okot a magyar munkavállalók az EU-ban?

10.2. A magyar nyelv eredete, fejlődése; a nyelvhasználat problémái, a durva, ill. szegényes beszéd okai. Melyik nyelvre hasonlít a magyar és mennyire? Hol beszélik a rokon nyelveket? Miért nem elég jó az iskolai nyelvoktatás hatásfoka?

10.3. A magyar történelem főbb eseményei és szereplői. Nagyszámú magyar kisebbség a szomszédos országokban: kettős identitás, ragaszkodás a magyar kultúrához. A kisebbségek jogai és helyzete Magyarországon. A legnagyobb kisebbség: a romák. Kulturális élet országunkban. A magyar kultúra a külföldiek szemében; közhelyek: csikós, gulyás, puszta, cigányzene stb. Bűnözés, közbiztonság. Milyen megújulást hozott Bartók és Kodály a zenében? Mit tud Kossuth Lajosról, Petőfi Sándorról, Széchenyi Istvánról stb.? Miért ment sok magyar tudós külföldre?
Megjegyzés: A témához szükséges műveltségi, ill. tájékozottsági elvárások nem haladják meg azt a szintet, amelyet a középiskolában tanult ismeretek és némi újságolvasás biztosít. A vizsga egyébként nem az általános műveltséget akarja felmérni, de figyelembe kell vennünk, hogy a hozzánk látogató külföldiek egy sor olyan kérdést tesznek fel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, és ezekre is kell tudnunk válaszolni.
  

 

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

ALAPFOK

KOMMUNIKATÍV ÉRTÉK

  • 0 pont Nem, vagy csak szaggatottan, összefüggéstelenül kommunikál idegen nyelven.
  • 1 pont A vizsga során a vizsgázó egy-két kivételtől eltekintve nem képes sem önállóan, sem kérdésekre válaszolva kommunikálni.
  • 2 pont A legalapvetőbb témakörökben is csak szegényes szókinccsel és mondatfűzéssel kommunikál.
  • 3 pont Folyamatosan beszél, de az alkalmazott szókincs, fordulatok némileg anyanyelve befolyását mutatják (magyaros gondolkodásmód).
  • 4 pont A vizsgázó folyamatosan, érthetően beszél, alkalmaz célnyelvi fordulatokat - csak néha téved.
  • 5 pont Jól alkalmazza az alapvetően szükséges mindennapi beszédhelyzetekben szükséges fordulatokat.

SZÓKINCS

  • 0 pont A vizsgázó szókincse csupán néhány lexikai egységre korlátozódik.
  • 1 pont Passzívan is csak a szintnek megfelelő legalapvetőbb szókincset ismeri.
  • 2 pont Sok, a megértést zavaró pontatlansággal alkalmazza az ezen a szinten elvárható szókincset.
  • 3 pont Aktív szókincsét pontatlanságokkal alkalmazza, passzív szókincse kielégítő
  • 4 pont Kisebb bizonytalanságok ellenére a szintnek megfelelő aktív és passzív szókincs ismeretéről tesz bizonyságot.
  • 5 pont Aktív szókincsét változatosan és megfelelő módon alkalmazza, a vizsgáztató kérdéseire adott válaszai egyértelműen tükrözik a megfelelő passzív szókincs ismeretét is.

NYELVHELYESSÉG

  • 0-1 pont Nyelvhelyesség szempontjából egyetlen értékelhető mondata sincs. Hibái olyan súlyosak, hogy gyakorlatilag nem vagy csak alig jön létre kommunikáció.
  • 2-3 pont Nyelvtani szerkezetei nagyon egyszerűek, sokszor pontatlanok és a beszélgetőtársat gyakran félrevezetik.
  • 4-5 pont Beszédszándékait csak egyszerű, időnként pontatlan nyelvtani szerkezetek alkalmazásával tudja megvalósítani (múlt idő helyett jelen idő, egyes szám helyett többes szám, stb.).
  • 6-7 pont A szinten elvárható nyelvtani szerkezetek alkalmazásával és folyamatosan kommunikál, a jelentkező hibák nem következetesen fordulnak elő, olykor javítja önmagát.
  • 8-9 pont Nyelvhelyesség szempontjából mondatai kevés hibát mutatnak. Passzívan bonyolultabb szerkezeteket is ért (pl. szenvedő szerkezet).
  • 10 pont Egyszerű és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket egyaránt eredményesen alkalmaz a kommunikáció során.

KIEJTÉS

  • 0 pont A hibás intonáció és a szavak rossz hangsúlyozása, illetve kiejtése érthetetlenné teszik a vizsgázó beszédét.
  • 1 pont A gyakori eltorzult kiejtésű hangok és a rosszul alkalmazott hanglejtés miatt alig érthető a beszéd.
  • 2 pont A rosszul kiejtett szavak és a hibás hanglejtés zavaróan hat az értésre.
  • 3 pont A vizsgázó kiejtése egyes hangoktól és szavaktól eltekintve általában megfelelő, félreértésekhez nem vezet.
  • 4 pont A célnyelvi hallgató számára a kisebb pontatlanságok ellenére is könnyen érthető a vizsgázó mondanivalója.
  • 5 pont A mondatok hangsúlyozása, a szavak kiejtése az idegen nyelvi normához közelít.

BESZÉDÉRTÉS

  • 0-2 pont Az idegen nyelvű, normál beszédtempóban beszélőt a vizsgázó a legalapvetőbb témá(k)ban sem érti, így kommunikáció nem vagy csak alig jöhet létre.
  • 3-5 pont Az információkat gyakran nem érti, illetve félreérti, így a kommunikáció sokszor elakad, illetve az információáramlás megszakad.
  • 6-8 pont Az információknak csak a lényegét érti meg, gyakran visszakérdez, a kommunikáció akadozik (de nyilvánvalóan nem akusztikai okokból).
  • 9-11 pont A vizsgázó olykor visszakérdez, de az alapfokon elvárható szókincset és nyelvtani szerkezeteket megérti, ezért a kommunikáció folyamatosnak mondható.
  • 12-14 pont Jól érti a köznapi témákban, normál beszédtempóban elhangzó közléseket, csak elvétve bizonytalanodik el.
  • 15 pont Az alapvető témakörökkel kapcsolatos információkat pontosan, könnyedén képes megérteni, a kommunikáció gördülékeny.

 

KÖZÉPFOK

KOMMUNIKATÍV ÉRTÉK

  • 0 pont Gondolatait nem képes idegen nyelven közölni, csak szaggatott, összefüggéstelen, alig felismerhető foszlányok érkeznek a vizsgáztatóhoz.
  • 1 pont Csak akadozva, érthetetlenül kommunikál, még az alaptémákban és mindennapi beszédhelyzetekben is.
  • 2 pont Csak a legalapvetőbb témakörökben kommunikál, beszédszándéka részbeni megvalósításával.
  • 3 pont A vizsga során felvetett minden témáról képes idegen nyelven kifejteni mondanivalóját, de fordulatai (lexikai, nyelvtani) sok esetben hibásak. Információi mondanivalójának megfelelnek.
  • 4 pont A vizsgázó folyamatosan, érthetően társalog, bár olykor kisebb, de nem értelemzavaró hibákat elkövet.
  • 5 pont A szóbeli vizsga minden feladata során képes önállóan, folyamatosan és érthetően kommunikálni.

SZÓKINCS

  • 0 pont Még a legalapvetőbb szókincset sem ismeri, csak hibás megnyilvánulásai vannak.
  • 1 pont Aktívan csak a legalapvetőbb szókincs egy részét alkalmazza, s gyakran vét értelemzavaró hibákat.
  • 2 pont Sok pontatlanság fordul elő az aktívan használt szókincsben, passzív szókincse nagyon hiányos.
  • 3 pont A szinten elvárható szókincset pontatlanságokkal ugyan, de aktívan alkalmazza, passzív módon sokat ért.
  • 4 pont A vizsgázó képes beszédfordulatokat alkalmazni, és a kisebb bizonytalanságok ellenére is jól lehet vele kommunikálni.
  • 5 pont Mennyiségében és minőségében a szintnek megfelelő szókincs aktív és passzív ismeretéről tesz tanúbizonyságot.

NYELVHELYESSÉG

  • 0 pont A súlyos nyelvtani hibák miatt mondanivalóját nem képes kifejezni.
  • 1 pont Csak egyszerű nyelvtani szerkezeteket használ, s mondanivalóját hibás formában fejezi ki.
  • 2 pont Bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket is használ mondanivalója kifejtése során, de gyakran vét súlyos hibákat.
  • 3 pont Pontatlanul alkalmazza a szinten elvárható egyszerűbb és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket.
  • 4 pont Csak kisebb hibákat követ el a változatosan alkalmazott nyelvtani szerkezetek használata során.
  • 5 pont Szinte hibátlanul alkalmazza az elvárható bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket is.

KIEJTÉS

  • 0 pont Kiejtése oly mértékben hibás, hogy beszélgetőpartnere nem, vagy alig érti meg a vizsgázó gondolatait.
  • 1 pont A legtöbb szó kiejtése, hangsúlyozása és a vizsgázó hanglejtése hibás, alig érthető.
  • 2 pont Következetesen vét azonos típusú kiejtési hibákat.
  • 3 pont Kiejtése többnyire a normákhoz igazodik, de pontatlanságok előfordulnak. Hanglejtése elfogadható.
  • 4 pont Csak kisebb hibák fedezhetők fel kiejtésében és hanglejtésében, de ezek nem vezetnek félreértéshez.
  • 5 pont Kiejtése minden szempontból a nyelvi norma által megkövetelt szint közelében van, vagy eléri azt.

BESZÉDÉRTÉS

  • 0 pont Az idegen nyelvi, normál beszédtempóban beszélőt a legalapvetőbb témában sem érti meg, így kommunikáció nem jöhet létre.
  • 1 pont A közléseket nem érti vagy többnyire félreérti, ezért a kommunikáció gyakran elakad.
  • 2 pont Csak a mindennapi beszédhelyzetekhez kapcsolódó információkat érti meg.
  • 3 pont A közlések egy részét jól érti, de gyakran visszakérdez, és bizonytalan benyomást kelt.
  • 4 pont A vizsgázó a normál beszédtempójú információkat - egy-két kivételtől eltekintve - a szintnek megfelelő igényesebb témakörökben is érti.
  • 5 pont A vizsgázó kiválóan érti az igényesebb témakörökben elhangzó információkat, a kommunikáció gördülékeny.

 

FELSŐFOK

KOMMUNIKATÍV ÉRTÉK

  • 0 pont Gondolatait nem fejti ki idegen nyelven, esetleg töredékesen vagy érthetetlenül beszél.
  • 1 pont Információit csak nagyon egyszerű mondatokkal képes kifejezni, nyilvánvaló a nyelvi eszközök hiánya.
  • 2 pont Egyik feladata során sem képes folyamatosan, önállóan kifejteni véleményét, de néha produkál értékelhető megnyilvánulásokat.
  • 3 pont Nyelvtanilag kifogásolható, de önálló, folyamatos a vizsgázó nyelvi megnyilvánulása.
  • 4 pont Bármilyen köznapi vagy elvont témakörben kevés hibával, folyamatosan és a megfelelő fordulatokkal kommunikál.
  • 5 pont A vizsgázó képes az adott szituációnak megfelelően bármely témáról igényes szókincset használva, nyelvtanilag helyesen kommunikálni.

SZÓKINCS

  • 0 pont Csak a legalapvetőbb szókincset ismeri, de azt is teljesen hibásan alkalmazza.
  • 1 pont Szókincse szűk, csak köznapi szókincselemeket ismer, azok használatát sok pontatlanság jellemzi.
  • 2 pont Aktív és passzív szókincse nem a szintnek megfelelő terjedelmű.
  • 3 pont Elvont témákról is képes gondolatait megfelelő szókinccsel kifejteni, de gyakran pontatlanul.
  • 4 pont Szókincse gazdag, stílusa választékos mind a hétköznapi, mind az elvont témákban. Kisebb, de nem értelemzavaró hibák még előfordulnak.
  • 5 pont Szinte hibátlan, sokrétű, idiomatikus szókinccsel kommunikál.

NYELVHELYESSÉG

  • 0 pont Súlyos hibákkal tarkítva, egyszerű nyelvtani szerkezeteket alkalmaz.
  • 1 pont Nyelvtani szerkezeteinek tárháza néhány bonyolultabb szerkezetet is tartalmaz, de a kommunikáció során nagyon hibásan alkalmazza azokat.
  • 2 pont Egyszerűbb és bonyolultabb szerkezeteket is használ, de gyakran vét hibát, s azokat nem javítja.
  • 3 pont Információinak nagy részét többnyire nyelvtanilag helyesen képes átadni. A bonyolult nyelvtani szerkezetek használatakor olykor bizonytalanság tapasztalható.
  • 4 pont Változatosan alkalmazza a bonyolult nyelvtani szerkezeteket is, csak ritkán téveszt. A használt szerkezetek igényessége megközelíti az idegen nyelvi normát.
  • 5 pont Elenyésző hibát vét, azokat is csupán a bonyolult nyelvtani szerkezeteket felsorakoztató kommunikáció során. Igeidő használata megközelíti az anyanyelvi normát.

KIEJTÉS

  • 0 pont A hangok, szavak kiejtése és a vizsgázó hanglejtése súlyos hiányosságokat mutat.
  • 1 pont Kiejtésén erős akcentus érezhető, a szavak kiejtése, a mondatok hanglejtése hibás.
  • 2 pont Néhány kivételtől eltekintve kiejtésében súlyos pontatlanságok mutatkoznak.
  • 3 pont Csak helyenként tapasztalható pontatlanság a vizsgázó kiejtésében, hanglejtésében általában a normához közelít.
  • 4 pont Kiejtése csak helyenként és csak kis mértékben tér el az idegen nyelvi kiejtési normától. Nincs kiejtési akadálya az értésnek és a kommunikációnak.
  • 5 pont Az idegen nyelvi kiejtési normát erősen megközelítő vagy azt elérő szinten kommunikál a vizsgázó. Kiejtése megközelíti az anyanyelvi normát.

BESZÉDÉRTÉS

  • 0 pont A vizsgázó alapvető témákban sem érti vagy félreérti az információkat.
  • 1 pont Gyakran érti félre a közléseket, emiatt a beszélgetés több témában is elakad.
  • 2 pont Csak köznapi témákban lehet a jelölttel kommunikálni. Igényesebben megfogalmazott közlések esetén a kommunikáció a vizsgázó értésbeli hiányosságai miatt megreked.
  • 3 pont Általában minden témakörben képes követni az információt, bár többször az információ szempontjából nem lényeges részletekre visszakérdez.
  • 4 pont Bármely témával kapcsolatos közlést megért, visszakérdezés esetén egyszerűsített formában fogalmaz, esetleg így hidalva át bizonytalanságát.
  • 5 pont Kiváló beszédértése bármely témában gördülékeny kommunikációt tesz lehetővé.